A történet alapból elvarázsolja az olvasót. A téma olyan ami talán meg is történhet, hiszen senki nem tudja, hogy léteznek-e természet feletti lények... Én hiszem, hogy igen, de erről mindenkinek meg van a saját külön kis véleménye. Majd egy bejegyzésemben leírom, hogy melyik csoda lényről mit gondolok...Lehet, hogy minden embernek van(nak) őrangyala(i), lehet, hogy tényleg léteznek ilyen Fénylények, nem tudom. De az garantált, hogy mikor a könyvet olvassuk felmerül bennünk: Ilyen valóban van? Ha nem is teljesen így, tényleg létezik ilyen? Velem is megtörténhet? Kittinek sikerült úgy megírnia az egészet, hogy még akkor is a könyvön gondolkozzunk mikor az éppen nincs a kezünkben. Ő volt a harmadik magyar író akitől olvastam saját regényt és nem csalódtam. (Beninától és Böszörményi Gyulától olvastam még)
Jane nem az a tipikus full hülye szereplő amit mostanában látni a legtöbb tinédzser könyvben. Lehetne okosabb is, de nem hülye. A lányban a bátorságát tisztelem legjobban. Nem mindenkinek lenne ereje ahhoz amit ő megtesz az utolsó pár fejezetben a szerelméért. *enyhe spoitler Az ez egy zavar benne, hogy mikor anyukája meghalt és Chris elmondta neki, hogy hol van az édesanyja, azonnal belenyugodott. Ha az én anyukám meghalna, akkor se tudnék ott viháncolni meg röhögcsélni egy sráccal ha tudnám, hogy jó helyen van... *spoitler vége
Kedvenc karakterem Linette volt. Én nagyon megkedveltem őt annak ellenére, hogy ő nem szerepelt valami sokat. Bár, azt hiszem mindegyik szereplő egészen a szívemhez nőtt. Úgy lett megírva az egész, hogy szinte képtelen voltam bármelyik karaktert nem szeretni. Talán egy kicsit még Astrid nézőpontját is képes voltam megérteni.
A sors ellen nehéz harcolni, de érdemes. Ez bebizonyult a történet alatt.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Én már alig bírom kivárni a második részt :D
